Tudod, hogy érted élek, hallgasd, neked zenélek én… Nézd csak, hogy jártam én, nem alszom éjszakánként, Nem tudok, hisz’ mindig ébren álmodok, Mert valahol van egy lány, ki többé nem ölel már, Istenem, kérlek, add vissza nekem. A szívem érted lángol még, de ne ítélj meg könnyedén, Csak neked élek én, téged szeretlek még, várj, ne menj még. Százszor mondtam kedvesem, a holnap szebb lesz majd velem, Itt vagyok búsan, egyedül, add nekem a szíved, csak így élhetem az életem! Emlékezz, mit ígértél, huséget örökké, örökké, együtt csak te meg én, Nem az van, amit mondtál, csak bánatot okoztál, Bús magányt, de kérdem én: Miért bántottál?